Aki mulatott már át egy teljes éjszakát egy üveg gin és pár barátnő társaságában, pontosan érti, miért volt nagyon elhibázott a most következő uralkodói lépés. Az 1689 és 1702 között trónon lévő, protestáns II. Mária idején tiltották meg a katolikus franciáktól származó brandy behozatalát a szigetországba, és a rendelkezést elősegítendő eltörölték a helyi gin készítésével kapcsolatos összes adó- és illetékterhet. Sajnos a királyi parancs következtében a gin túlságosan nagy népszerűségre tett szert a szegények körében, ami tömeges alkoholizmushoz, valamint erőteljes erkölcsi zülléshez vezetett. Ezek után pedig a kormány ugyan megpróbálta ismételten adóval sújtani a ginkészítőket, amivel az olcsó és silány minőségű italokat akarta a piacról száműzni, de a kérdés egészen 1751-ig, az Iszákossági törvény hatályba lépéséig rendezetlen maradt.
1700-as évek: Skótwhisky-adó
A XVIII. században a skót kormány folyamatosan emelte a malátára és a whiskyre kivetett adó mértékét. Az állandó növelések következtében számos szeszfőző vált földönfutóvá, és 150 éven keresztül az illegális üzletek virágoztak Skócia-szerte. 1777-re mindössze 8 szeszfőzde fizetett rendszeresen adót, miközben legalább 400 helyen főzték a whiskyt csak Edinburgh területén. Az 1820-as években már körülbelül 14 000 illegális szeszkészítő műhelyt zártak be évente - így ekkor valószínűleg a skót "nemzeti ital" fele tiltott helyekről származott. Az áldatlan állapotnak egy 1823-as törvény vetett véget, ami egy 10 fontos engedélyezési díjhoz kötötte a whisky előállítását.
1995: Illegálisdrog-adó
Amikor 2005. január 1-jén Tennessee bevezette az illegálisdrog-adót, 23-ra nőtt azon amerikai államoknak a száma, amelyekben az illegális kábítószer birtoklása adókötelessé vált. Az új rendelkezés értelmében mindazoknak, akik drogot vásároltak, 48 órán belül fel kellett keresniük a helyi adóhatóságot, és a megszerzett mennyiségnek megfelelő adót kellett befizetniük - 3,5 dollár/grammot a marihuána, 50 dollár/grammot a kokain és 200 dollár/grammot a crack után. A vásárlók személyazonossága természetesen titokban maradt, és még az adóhatóság emberei sem tehettek róluk jelentést. Tennessee a meglehetősen extrém adónemnek köszönhetően 18 hónap alatt közel 2,7 millió dolláros bevételre tett szert - habár ez vélhetően a letartóztatott és az adó befizetését addig elmulasztó droghasználóknak tudható be. Az illegálisdrog-adót végül 2006 júliusában törölték el alkotmányellenességre hivatkozva.
XI. század - heregeld, a hadiadó
A vért lázítóan magas adók elleni tiltakozás egyik leghatásosabb módja minden kétséget kizáróan egy angolszász grófnő nevéhez fűződik. A legenda szerint Lady Godiva, Coventry urának felesége hiába kérlelte férjét, hogy vonja vissza a király testőrségének fizetendő, a népet túlságosan terhelő adót, Mercia grófja nem akarta teljesíteni kedvese kérését. A sok könyörgést megunva azonban felelőtlen kijelentést tett: "Ha meztelenül keresztüllovagolsz Coventry utcáin, eltörlöm a heregeldet." A talpraesett asszony ekkor megparancsolta, hogy minden lakos zárkózzon be a házába, majd lóra szállt, és csupán hajába burkolózva átvágtatott a városon. Végül a gróf betartotta a szavát, és eltörölte a súlyos adót.
1773: Gyarmati adók
A Bostoni teadélután köztudottan nem egy meghitt hangulatban eltöltött tengerparti mulatság, hanem a versenytársakkal szemben különösen igazságtalan teaadó bevezetése elleni demonstráció volt. A brit kormány "teatörvénye" következtében ugyanis a Brit Kelet-indiai Társaság a szokásos gyarmati adó megfizetése nélkül, a gyarmati kereskedők és csempészek árai alatt adhatták el az árut - ráadásul míg az észak-amerikai gyarmatokon a teavámokat fenntartották, addig ez a Londonba szállított termékekre egyáltalán nem volt igaz. Így 1773. december 16-án az indiánnak öltözött telepesek megrohanták a társaság Bostonban horgonyozó három hajóját, és a tengerbe szórtak 45 tonna teát, 10 000 (mai árfolyamra átszámítva 953 000) fontos veszteséget okozva ezzel a brit vállalatnak.
2010. szeptember 6-án került megrendezésre a Hotel Intercontinental-ban a Hennessy és Zacapa Rum professzionális bártendereknek rendezett bemutatója és workshop-ja.
A szakmai rendezvényen Zwack Sándor köszöntője után Sasha A. Raisic (Moet Hennessy), Mario Navarro (Ron Zacapa), Dez O’Connel (London) és Gulyás Csaba mesterbártender (Bartrender Magazin) tartottak előadásokat.
A résztvevők a nap folyamán megtudhatták, hogyan készíthetnek Hennessy koktélokat, miért kell jéggel fogyasztani a korábban melegített pohárban felszolgált X.O-t és ha mindez nem lett volna elég, koccinthattak egy Hennessy Richard-dal is!
Ebéd után a „felhők felett érlelt” guatemalai luxuspárlat, a Zacapa rum világában mélyülhettek el. Megismerhették egyedi alapanyagát, sajátos gyártási technológiáját, és a 23 éves „solera” érlelés hatását, miközben élvezhették a Zacapa gazdag ízvilágát.
Ahogy az ismert a Bibliából, Örményország a borkultúra és a borkészítés bölcsője.
Az Arin-Berd, Karmir-Blur, Teyshebani és Elar-Darani ősi településeken folytatott régészeti ásatások bizonyítékokat találtak arra, hogy a modern örmények ősei magasan fejlett borkészítési kultúrával rendelkeztek. Később, görög régészek, köztük Herodotus, Xenophon és Strabon, feljegyezték, hogy kiváló borokat exportáltak Örményországból szomszédos országokba legalább 2.500 évvel ezelőtt. Xenophon különösen hangsúlyozta, hogy az örmény borok kiváló minőségűek, korosak voltak, és nagy választékban léteztek.
Az örmény brandy termelését 1887-től követhetjük, amikor Nerses Tairyants kereskedő megépítette az ország első kombinált borászatát és szeszfőzdéjét Jereván korábbi erődjének a helyszínén. Amikor a többi szeszfőzde még csak háziiparnak számított, Tairyants gyára már el volt látva két Charente betűlepárlóval, melyek klasszikus konyaktechnológia szerint készítettek párlatokat. Ezek lehetővé tették a párlatok speciális érlelését is.
Később a gyárat a Shustov &Sons szerezte meg, a híres orosz disztribútor, a Russian Court hivatalos szállítója lett.
Sok világkiállításon nyertek érmeket az örmény brandyk és számos Grand Prix díjat kaptak.
Amikor a borászatok és szeszfőzdék 1920-ban államosításra kerültek, a Jereváni gyár az állam egyedi tulajdonába került. 1953-ban áthelyezték egy óriási új létesítménybe, amely Örményország büszkesége, és Yerevan Brandy Company-nek nevezték el. Ez a lenyűgöző létesítmény, amely a legújabb modern technológiával felszerelt, termeli tovább Örményország leghíresebb brandyjét az ARARAT-ot .
Az eper rajta van a „legmérgezőbb” zöldség és gyümölcs listán, méghozzá a hatodik helyen. A mérgező jelző a spanyol eper esetében azt jelenti, hogy termesztéséhez a legnagyobb mennyiségű növényvédő szert használják. Az áprilisban már kapható eper nagy része Andalúziából, Spanyolországból, a Coto Donana nemzeti park tőszomszédságából érkezik. A gyümölcs szállítása is megterhelő a környezetre, mégis sokkal fontosabb az, milyen körülmények között termesztik.
A nemzeti park mellett fóliasátrakban nő az eper, az ehhez szükséges vizet a nemzeti parkból veszik. A telep évente 4500 tonnányi műanyag szemetet bocsát ki, ráadásul a növények rendszeresen kapnak a nagy veszélyt jelentő bróm-metán tartalmú rovarirtó szerekből.
Ez fogyasztás után a szervezetbe is bekerülhet. A problémának csak az egyik része a szennyeződés csökkentése az ismert mérgekkel szemben, hiszen azt senki nem tartja számon, hogy milyen más mérgek vannak már a szervezetünkben. Például, ha egy vegyszerrel permetezett epret ennénk, és ha még soha azelőtt nem lettünk volna kitéve ilyen vegyszereknek, a vegyszeres eper azonnal megbetegítene. Ez azért történhetne meg, mert az immunrendszerünk sokkal aktívabb lenne, és jobban védekezne a támadások ellen, mint ahogy azt napjainkban teszi. Ennek ellenére, mivel még nem voltunk vegyileg szennyezve, a szervezetünk méregtelenítene.
A legdrágább Cognac
Ki ne gondolta volna, hogy a világ legdrágábbnak mondott itala egy cognac-féle lesz? Erről az italfajtáról mindenkinek a magas ár, a kiváló minőség és a luxus jut eszébe.
Ez az italfajta különleges elkészítési módot és odafigyelést igényel, a cognac-ot ugyanis válogatott szőlőszemekből készítik, aztán évekig tölgyfahordóban érlelik, ekkor kapja meg az ital a különleges színét és illatát.
A hétköznapi ember számára is beszerezhető pár ezer forintért egy-egy üveg, de némelyik termékért akár több tíz, sőt több százezer forintot elkérnek.
Ám a világ legdrágább cognac-ja, ami egyben a világ legdrágább itala címet is birtokolja, ennél jóval többet kóstál.
A világ legértékesebb cognac-ja a Henri IV. Cognac Grande Champagne. Ezt a nedűt 1776 óta készítik, 100 éves érlelés után kerül az ital a számára méltó helyre, azaz a 24 karátos arannyal bevont és 6500 gyémánttal díszített palackjába. A cognac különlegességeihez hozzátartozik még, hogy a mai napig is IV. Henrik egyenesági leszármazottjai készítik.
Ám ennek a sok törődésnek és luxusnak jócskán megkérik az árát, egy palack ebből az italból ugyanis 2 millió amerikai dollárba kerül, ami mai árfolyamon számolva körülbelül 400 millió Forintnak felel meg.
Az El Jimador Bartender Cup – The Great European Tequila Challenge először került megrendezésre 2010 novemberében, Barcelonában, ahol hazánkat Keresztes Ferenc és Ludányi István képviselte. A versenyen 3 kategóriában mérhették össze tudásukat Európa legjobb bármixerei, ahol a 2 magyar fiú elsöprő győzelmet aratott. A pontok összesítését követően a dobogó legfelső fokára a Symbol bártendere, Keresztes Ferenc állhatott, a 2. helyet pedig a Mojito Mixeriskola vezető helyettese, Ludányi István érdemelte ki, aki a Cool Shot kategória gyöztese is lett.
Bártendereink ismét bebizonyították, hogy kreativitásuk nem ismer határokat. Teljesen új színeket hoztak a mezőnybe. A királyrák farokkal díszített shot koktél, a hibiszkusz, a licsi, és a méz – lime- málna- frissen préselt pirosribizli – tequila kompozíciók voltak azok, amik lehengerelték a nemzetközi zsűrit.
VII. MAGYAR BARISTA BAJNOKSÁG
2011. március 25-27.
HUNGEXPO BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT
B pavilon
Csodálatos Kávé II - A kitűnő dupla
Nagy sikerrel indult tavaly áprilisban a Csodálatos Kávé kiállítás. A kávépiaci találkozó, ahol az üzletemberek, a kávé szakemberei, versenyzői és fogyasztói először érezhették, a kávépiac különleges „aromáját” egy légtérben, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont D pavilonjában.
Ötven kiállító, a hazai kávéforgalmazás több mint felét reprezentáló neves cég jelenléte, az újszerű, piaci szereplőket koncentráló bemutatkozás tette érdekessé és értékessé ezt az első kávé piaci fórumot.
A kávékiállításnak folytatódnia kell. Ezt a véleményt egyöntetűen fogalmazták meg a résztvevők és a kiállítást folyamatosan figyelemmel kísérő SCAE, azaz a Különleges Kávé Európai Szövetségének szakemberei. Az elismerés olyan nemzetközi fórumokon hangzott el, amelyeken egyben a régió figyelmét is sikerült a budapesti kiállítás iránt felkelteni. Ezért jövőre, a már most kitűzött március 25-27-i időpontra a hazai forgalmazók mellett a környező országok is meghívást kapnak, és az előzetes érdeklődés alapján ezt a meghívást többen el is fogadják majd.
A kávékiállítás nagy szakmai attrakciója a három napos, VII. Magyar Barista Bajnokság lesz. A 2010. év nagy sikere volt a két rendezvény házasítása. Soha ennyi szakmai érdeklődő nem volt a versenyeken, mint tavaly. Ezt a szakmai érdeklődést erősítendő, még több kávés rendezvényre is lehet számítani, amelyek mind a piaci eligazodást, a kávéfogyasztás előnyeit, egészségügyi hatásait és a kulturált kávéfogyasztási szokások meghonosítását és népszerűsítését szolgálják.
A második kávé szakkiállítást a szervezők a D pavilonnál nagyobb, B pavilonban rendezik meg, a várhatóan megnövekvő kiállítói érdeklődés miatt és a programok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.
A jövő évi kiállítás szervezése már most elindult, ugyanaz a sikeres csapat, a Magyar Kávétársaság látott munkához. A 2011. évi Csodálatos Kávé Kiállítást a SCAE támogatja.
Halálos dobozokEgy abszurd halálesetet írnak le egy orvosi tájékoztató szakfolyóiratban (a Caducée c.
közegészségügyi közlönyben).
Az áldozat egy vasárnap hajókirándulásra indult a barátaival és betett néhány
dobozos üdítőt a hajó hűtőszekrényébe. Másnap, hétfőn kórházba kellett
vinni és szerdán meghalt. A boncolás szerint a halál oka heveny leptospirosis volt.
A fertőzést akkor kapta, amikor a hajón pohár nélkül, közvetlenül a
dobozból itta meg az üdítőt. A konzervdobozokon patkányvizelet
szennyezést és Leptospira kórokozót találtak a vizsgálat során. Az áldozat ivás előtt valószínűleg nem tisztította meg a doboz felső részét, és így jutottak a szervezetébe a megszáradt patkányvizeletben jelenlévő halálos kórokozók.
A dobozos üdítőket és egyéb konzerveket gyakran olyan raktárakban tárolják, ahol elszaporodtak a rágcsálók, és általában mindenfajta tisztítás nélkül érkeznek az élelmiszerboltok polcaira.
Ha italt vagy ételt veszel konzervdobozban, mosd meg gondosan mosószeres vízzel, mielőtt a hűtőszekrénybe tennéd. Az INMETRO (Spanyolország) vizsgálatai szerint az üdítős dobozok fedele szennyezettebb, mint a nyilvános WC-k ülőkéi. Olyan mennyiségű baktériumot és csírát mutattak ki, ami mindenképpen indokolja, hogy vizes-mosószeres tisztítás nélkül ne tároljuk, érintsük ezeket a dobozokat!
